Régi Istenek I. kötet

Három regényt és egy elbeszélést talál az olvasó a Régi istenek című kötetben. A legszorosabb kapcsolat nyilvánvalóan a két első regény, Az isten és a részegek, valamint A végzet sógora


című írások között van. Mindkettő ugyanis a görög történelem félig


elképzelt, félig valós világába kalauzol, az első a Dionüszosz-kultusz


valós hátterének nyomozására, másik az antik tragédiákból


kikövetkeztethető Kreón király életének végigkísérésére invitálva az


olvasót. De tágabban ide kapcsolódik a Bálványrombolók című


regény, az ótestamentumi Bírák könyvében található Bárák és Debóra


történetének mai feldolgozása és az egyiptomi környezetben játszódó Az öröklét bejárata


című kisregény is. Mese, monda, mitológia húzódik valamennyi írás


hátterében, s erről így vall az író: „A mitológiák – vagyis a népek


ősmondái – számomra kezdettől mindmáig igen alkalmasak arra, hogy az


alapvető emberi kapcsolatokat a legáltalánosabb formában próbáljam


kifejezni általuk. Görög regevilág, keleti ősmesék, magyar mondai


emlékek, olykor még a kelta gyökérzetű középkori hősepika is évtizedek


óta olyan támaszanyag, amellyel még napi társadalmi és lélektani


gondjaimat is ki tudom – vagy legalábbis ki szeretném – fejezni.” Mesék,


mondák, évezredes regék újraértelmezése, tehát mindegyik regény – vagy


ha tetszik, legmaibb közgondjaink elemzése, történelmi köntösben.